"Oké mama, azt mondják, megy
a gépem." Felálltam, és egyúttal magamhoz húztam a
táskám.
"Nem értem, miért nem mehetek veled." A húgom keresztbe fonta a karját, és duzzogott.
"India, akkor ott találkozzunk a jövő héten annak érdekében, hogy anya ne legyen egyedül két héten keresztül!"
"De én most akarok menni!" mordult rám.
"Annyira érthetetlen vagy, na gyere adj egy puszit." kicsit leguggoltam, hogy egy szinten legyünk majd szorosan megölelt. "Vigyázz a mamára, rendben?" Suttogtam.
"Ok én jövök." sürgetett anyám minket.
"Találkozunk két hét múlva." mondta majd megöleltem. "Szeretlek."
Felmentem a repülőre majd becsuktam a szemem, hogy el tudjak aludni míg repülünk. Az utolsó dolog, amire emlékszem, hogy arra gondoltam, hogy mi lehet a göndörkével.
-
"Szóval, most mennem kell, de ígérem, időben megjövök, hogy készítsek egy különleges vacsorát, oké?" csókolta meg apám a homlokomat, majd magamra hagyott a szobában, hogy ki tudjak pakolni.
Sóhajtottam, majd betettem pár dolgot a szekrénybe, de nem igazán voltam pakolós kedvemben, így lementem a nappaliba és bekapcsoltam a TV-t, és láttam épp az X-Faktor megy.
Figyelmesen néztem ahogy énekeltek. A fenébe, mi van ma este?!
Amint befejezték mindenki tapsolt és kiabált, mint máskor. Arra kérték őket, válaszoljanak néhány rajongói kérdésre. Harry boldogan válaszolt, egy nagy mosollyal egyenesen a kamerába nézett és így úgy tűnt mintha pont engem bámulna, a pillangók rajokban törtek fel a gyomromban.
Mi a fene történik velem?
Gondolkodtam egy kicsit, majd elővettem . Írtam egy gyors tweet-et "Hello London!: D", és írtam a barátaimnak, hogy minden jól ment eddig.
Mivel apám még 23:00-kor sem volt otthon lementem a konyhába, fogtam egy tányért, és rápakoltam egy kis rizst és tojást. A számítógépem a pultra tettem majd betettem egy kis zenét.
Amint meghallottam a „Kiss you” azonnal táncolni kezdtem. Ez a dal is üldöz engem!
Ahogy vége lett a dalnak, gyorsan megnéztem a twitterem, és észrevettem, hogy valaki válaszolt az egyik tweet-emre.
Harry_Styles: Hol vagy? :)
Nos, nem csak a dal követ engem!
Nem akarom, hogy ezt nyilvánosan beszéljük meg, mert ha Ana vagy Inês látni fogják teljesen meg lesznek őrülve, így küldtem neki gyorsan egy privát üzenetet, hogy hol is vagyok.
"Ez nem messze van onnan, ahol én lakok. Láthatlak holnap?" leesett az állam, mire láttam, hogy ezt írta. Azt hiszem, nem állok készen erre, egyszer láttam csak, és végig twitteren beszéltünk! Nem voltam hajlandó elsőre igent mondani, de ő annyira kitartó volt ezzel kapcsolatban, hogy beleegyeztem.
Egy kis idő után, elment aludni, és megbeszéltük, hogy értem jön 11:00-re.
-
A telefonom ébresztett pontosan 09:00-kor majd kipattantam az ágyamból, a fürdőbe sietve, megnyitottam a forró vizet, és megpróbáltam lazítani.
Miután megmosakodtam, gyors felöltöztem, átfésültem a loboncomat, és egy enyhe sminket tettem fel, nem akarok elsőre rossz benyomást kelteni.
Ránéztem a telefonomra, és 11:01, bármelyik pillanatban itt le...
Ding! Ding!
Istenem itt vagyunk.
"Nem értem, miért nem mehetek veled." A húgom keresztbe fonta a karját, és duzzogott.
"India, akkor ott találkozzunk a jövő héten annak érdekében, hogy anya ne legyen egyedül két héten keresztül!"
"De én most akarok menni!" mordult rám.
"Annyira érthetetlen vagy, na gyere adj egy puszit." kicsit leguggoltam, hogy egy szinten legyünk majd szorosan megölelt. "Vigyázz a mamára, rendben?" Suttogtam.
"Ok én jövök." sürgetett anyám minket.
"Találkozunk két hét múlva." mondta majd megöleltem. "Szeretlek."
Felmentem a repülőre majd becsuktam a szemem, hogy el tudjak aludni míg repülünk. Az utolsó dolog, amire emlékszem, hogy arra gondoltam, hogy mi lehet a göndörkével.
-
"Szóval, most mennem kell, de ígérem, időben megjövök, hogy készítsek egy különleges vacsorát, oké?" csókolta meg apám a homlokomat, majd magamra hagyott a szobában, hogy ki tudjak pakolni.
Sóhajtottam, majd betettem pár dolgot a szekrénybe, de nem igazán voltam pakolós kedvemben, így lementem a nappaliba és bekapcsoltam a TV-t, és láttam épp az X-Faktor megy.
Figyelmesen néztem ahogy énekeltek. A fenébe, mi van ma este?!
Amint befejezték mindenki tapsolt és kiabált, mint máskor. Arra kérték őket, válaszoljanak néhány rajongói kérdésre. Harry boldogan válaszolt, egy nagy mosollyal egyenesen a kamerába nézett és így úgy tűnt mintha pont engem bámulna, a pillangók rajokban törtek fel a gyomromban.
Mi a fene történik velem?
Gondolkodtam egy kicsit, majd elővettem . Írtam egy gyors tweet-et "Hello London!: D", és írtam a barátaimnak, hogy minden jól ment eddig.
Mivel apám még 23:00-kor sem volt otthon lementem a konyhába, fogtam egy tányért, és rápakoltam egy kis rizst és tojást. A számítógépem a pultra tettem majd betettem egy kis zenét.
Amint meghallottam a „Kiss you” azonnal táncolni kezdtem. Ez a dal is üldöz engem!
Ahogy vége lett a dalnak, gyorsan megnéztem a twitterem, és észrevettem, hogy valaki válaszolt az egyik tweet-emre.
Harry_Styles: Hol vagy? :)
Nos, nem csak a dal követ engem!
Nem akarom, hogy ezt nyilvánosan beszéljük meg, mert ha Ana vagy Inês látni fogják teljesen meg lesznek őrülve, így küldtem neki gyorsan egy privát üzenetet, hogy hol is vagyok.
"Ez nem messze van onnan, ahol én lakok. Láthatlak holnap?" leesett az állam, mire láttam, hogy ezt írta. Azt hiszem, nem állok készen erre, egyszer láttam csak, és végig twitteren beszéltünk! Nem voltam hajlandó elsőre igent mondani, de ő annyira kitartó volt ezzel kapcsolatban, hogy beleegyeztem.
Egy kis idő után, elment aludni, és megbeszéltük, hogy értem jön 11:00-re.
-
A telefonom ébresztett pontosan 09:00-kor majd kipattantam az ágyamból, a fürdőbe sietve, megnyitottam a forró vizet, és megpróbáltam lazítani.
Miután megmosakodtam, gyors felöltöztem, átfésültem a loboncomat, és egy enyhe sminket tettem fel, nem akarok elsőre rossz benyomást kelteni.
Ránéztem a telefonomra, és 11:01, bármelyik pillanatban itt le...
Ding! Ding!
Istenem itt vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése