Már három napja, hogy Harry és én elkezdtünk beszélgetni, és azóta mindennap
beszélünk. Ez kicsit furcsa, de szórakoztató
volt, nagyon szórakoztató.
Szóval már elég sok mindent tudtam róla. Az ő zenei ízléséről, a kapcsolatáról az anyjával és a Louis-szal való „románcukról”. Azt mondta nekem, hogy szórakoztató volt, olvasni, hogy miket pletykálnak kettőjükről.
Csak nem tudom, miért velem beszélte meg. Lehet unatkozott.
"Szóval három napja egyhuzamban beszéltek?"kérdezte Ana csodálkozva.
"Igen." Vállat vontam.
"És ez rendben van?"
"Igen." Válaszoltam újra.
"Wow várj. Szóval azt mondod, hogy nem sikoltoztál és ugráltál emiatt?" kérdezte, miközben lassan ballagtunk a suli folyosón.
"Ez nem nagy ügy", sóhajtottam. "Ő ezt a fiókot, azért csinálta hogy beszéljen a rajongókkal."
"Ja, és tudja, egy rajongó vagy?" A lány felvonta a szemöldökét rám.
"Igen, mármint, nem, nem vagyok rajongó"
"Ez nem jelent semmit. Egy csomó ember követi őt, és nem tetszik neki!"
"Mint te?"
"Én csak miattad követem őt!" Sziszegte rám.
"Mi az? Semmi érdekes! Ez csak egy normális csevegés."
"Meglátjuk, kedvesem. Majd meglátjuk." szemet forgatva tovább haladtunk.
-
21:00-kor nagy zenehallgatások folytak nálam.
Ready or not here I come
Where you're at the night is young
In the crowd, the music's loud
But I will find you
Énekeltem végig.
Kész vagy nem jövök
Ready or not here I come
I like your face do you like my song
Just sing it la la la
And I'll find you
Hirtelen valaki privát üzenetet küldött nekem.
"Helló x)" elmosolyogtam.
"Szia Harry."
"Hogy vagy ma?" Miért csinálja ezt? Tudnom kellett.
"Rendben. Nézzd ne vedd rossz néven, de én tényleg fel kell tennem ezt a kérdést, hogy .. miért beszélsz velem?" eltelt egy kis időbe mire válaszolt, megölt a várakozás.
"Tessék?"
"Nos, mivel mindennap beszélsz velem."
"Sajnálom, én nem tudtam, hogy nem akarod. Én nem akarlak zavarni." Micsoda??
"Nem erre gondoltam! Csak kíváncsi vagyok, ennyi az egész."
"Nem tudom. Úgy tűnt, hogy szereted Londont, és én szívesen beszélek veled. Te vagy az egyetlen akivel tudok normálisan beszélgetni, sikolyok és rajongós dolgok nélkül." Csak akkor, ha tudta, hogy ...
"Nem tudom."
"Most már értem."
"Igen, azt hiszem, hogy ez jó, akkor." Milyen érdekes beszélgetés, gondoltam magamban.
"Szóval, mesélj milyen volt az suliba?"
Mosolyogtam, és tovább beszélgettünk. Én nem tudom, miért akart tudni, ilyen unalmas dolgokat, de ő meghallgatott, és megkérdezte a dolgokat. Időnként mond pár pimasz megjegyzést, de úgy vélem, hogy ez nagyon mulatságos.
*Harry szemszöge*
Épp a kanapén feküdtem és relaxáltam, és hallgattam a nyugtató zenét, amikor Louis lépett be a szobába. Mondott valamit, de nem igazán tudtam mit mondott mert a hangos volt a zene.
Rájött, mire elkezdtem hülye arcokat vágni.
"Mi van Louis?" Vettem ki a fülemből a fülhallgatót.
"Semmi. Hogy megy a hódítás eddig?"
"Mia-ról beszélsz?"
"Van egy másik is?" Vigyorgott.
"Nem! Mia nem egy trófea, akit próbálok meghódítani."
"Akkor mi a baj?"
"Nem tudom." Vállat vontam. "Én csak élvezem, hogy beszélek vele, ennyi az egész."
"Hát általában, mint más lányok, akik közelebb kerülnek hozzád."
"Megint beszéltél vele?" Liam is csatlakozott a beszélgetéshez.
"Igen." Válaszoltam vissza.
"Miért? Ő nem is itt lakik! " vágta hozzám Louis.
"Nem tudom. Az elején ő volt túl szégyenlős, most meg sokkal, merészebb." Mosolyogtam visszagondolva a hosszú beszélgetéseinkre.
"Szerelmes fiú, aki próbálja megtörni a jeget."
"Hagyd abba Louis, te is ilyen vagy" védett meg engem Liam.
"Nem én nem vagyok!"vágta vissza.
"Meglátjuk kedvesem, majd meglátjuk."
Szóval már elég sok mindent tudtam róla. Az ő zenei ízléséről, a kapcsolatáról az anyjával és a Louis-szal való „románcukról”. Azt mondta nekem, hogy szórakoztató volt, olvasni, hogy miket pletykálnak kettőjükről.
Csak nem tudom, miért velem beszélte meg. Lehet unatkozott.
"Szóval három napja egyhuzamban beszéltek?"kérdezte Ana csodálkozva.
"Igen." Vállat vontam.
"És ez rendben van?"
"Igen." Válaszoltam újra.
"Wow várj. Szóval azt mondod, hogy nem sikoltoztál és ugráltál emiatt?" kérdezte, miközben lassan ballagtunk a suli folyosón.
"Ez nem nagy ügy", sóhajtottam. "Ő ezt a fiókot, azért csinálta hogy beszéljen a rajongókkal."
"Ja, és tudja, egy rajongó vagy?" A lány felvonta a szemöldökét rám.
"Igen, mármint, nem, nem vagyok rajongó"
"Ez nem jelent semmit. Egy csomó ember követi őt, és nem tetszik neki!"
"Mint te?"
"Én csak miattad követem őt!" Sziszegte rám.
"Mi az? Semmi érdekes! Ez csak egy normális csevegés."
"Meglátjuk, kedvesem. Majd meglátjuk." szemet forgatva tovább haladtunk.
-
21:00-kor nagy zenehallgatások folytak nálam.
Ready or not here I come
Where you're at the night is young
In the crowd, the music's loud
But I will find you
Énekeltem végig.
Kész vagy nem jövök
Ready or not here I come
I like your face do you like my song
Just sing it la la la
And I'll find you
Hirtelen valaki privát üzenetet küldött nekem.
"Helló x)" elmosolyogtam.
"Szia Harry."
"Hogy vagy ma?" Miért csinálja ezt? Tudnom kellett.
"Rendben. Nézzd ne vedd rossz néven, de én tényleg fel kell tennem ezt a kérdést, hogy .. miért beszélsz velem?" eltelt egy kis időbe mire válaszolt, megölt a várakozás.
"Tessék?"
"Nos, mivel mindennap beszélsz velem."
"Sajnálom, én nem tudtam, hogy nem akarod. Én nem akarlak zavarni." Micsoda??
"Nem erre gondoltam! Csak kíváncsi vagyok, ennyi az egész."
"Nem tudom. Úgy tűnt, hogy szereted Londont, és én szívesen beszélek veled. Te vagy az egyetlen akivel tudok normálisan beszélgetni, sikolyok és rajongós dolgok nélkül." Csak akkor, ha tudta, hogy ...
"Nem tudom."
"Most már értem."
"Igen, azt hiszem, hogy ez jó, akkor." Milyen érdekes beszélgetés, gondoltam magamban.
"Szóval, mesélj milyen volt az suliba?"
Mosolyogtam, és tovább beszélgettünk. Én nem tudom, miért akart tudni, ilyen unalmas dolgokat, de ő meghallgatott, és megkérdezte a dolgokat. Időnként mond pár pimasz megjegyzést, de úgy vélem, hogy ez nagyon mulatságos.
*Harry szemszöge*
Épp a kanapén feküdtem és relaxáltam, és hallgattam a nyugtató zenét, amikor Louis lépett be a szobába. Mondott valamit, de nem igazán tudtam mit mondott mert a hangos volt a zene.
Rájött, mire elkezdtem hülye arcokat vágni.
"Mi van Louis?" Vettem ki a fülemből a fülhallgatót.
"Semmi. Hogy megy a hódítás eddig?"
"Mia-ról beszélsz?"
"Van egy másik is?" Vigyorgott.
"Nem! Mia nem egy trófea, akit próbálok meghódítani."
"Akkor mi a baj?"
"Nem tudom." Vállat vontam. "Én csak élvezem, hogy beszélek vele, ennyi az egész."
"Hát általában, mint más lányok, akik közelebb kerülnek hozzád."
"Megint beszéltél vele?" Liam is csatlakozott a beszélgetéshez.
"Igen." Válaszoltam vissza.
"Miért? Ő nem is itt lakik! " vágta hozzám Louis.
"Nem tudom. Az elején ő volt túl szégyenlős, most meg sokkal, merészebb." Mosolyogtam visszagondolva a hosszú beszélgetéseinkre.
"Szerelmes fiú, aki próbálja megtörni a jeget."
"Hagyd abba Louis, te is ilyen vagy" védett meg engem Liam.
"Nem én nem vagyok!"vágta vissza.
"Meglátjuk kedvesem, majd meglátjuk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése